A vita.

-Hát nem az én barátnőm hisztizik itt, menj és faljátok megint egymást! - kiabáltam rá.
*Niall szemszöge*
-Komolyan mondom El, egy seggfej vagy, de komolyan! -kiabáltam én is.
-És akkor mi van? Senkit nem érdekel hogy élni akarok én is, nekem elnézőnek kell lennem Zoeval mert szerelmes beléd! - forgatta a szemeit majd becsapta maga mögött az ajtót.
-Ki mondta hogy mindenbe szólj bele? Szerintem te egy senki vagy, hogy beleszólj mások szerelmi életébe! Különben is, Louis is csak kihasználod mint a többi pasit?! Ja bocs, neked még sosem volt pasid, Zoe elmondta hogy minden srác lekoptatott, mert egy szarházi vagy! -mentem be utána.
-Mert én nem úgy viselkedtem mint egy ribanc ahogy a te kis Zoecskád. Tudod mit hagyj békén engem vedd feleségül a csajt és csókoljátok meg egymást. Csak engem hagyjatok ki a szerelmi életekből! - tolt ki a szobájából majd bezárta az ajtót.
-Hogyha Zoe ribanc, akkor te mi vagy? Mindenki utál téged, azt is csodálom hogy Louis beléd szeretett! Szerintem Zoen, és Louison kívü
l sosem fog veled senki szóba állni! Egy hisztis, érzéketlen csicska vagy El! Semmi más! -ordítottam.
-Mi ez az ordítás? - jött ki Zoe a szobájából kisírt szemekkel és kócos hajjal. - Mi történt Niall?
-Az, hogy ez a ribanc barátnőd, megint nem normális! Te hogy bírod elviselni őt? Úristen, ez egy nyomorék! De komolyan! -mondtam.
-És én még azt hittem te egy lányt se tudsz megsérteni! - nézett fel rám csalódottan majd fogta magát és vissza ment a szobába.
-És én még azt hittem te egy lányt se tudsz megsérteni! - nézett fel rám csalódottan majd fogta magát és vissza ment a szobába.
*El szemszöge*
Örüljön mindenki, elköltözök. Ezentúl nem szólok egy szót sem, nehogy megbántsam Mr. Horant. Azt hittem hogy ő egy szimpatikus srác. Tévedtem. De nem baj, új életet akarok kezdeni. EGYEDÜL. Távol a szeretett Louistól és a hisztis Zoetól. Talán jobb is lesz így nekem senkinek az életét nem fogom zavarni.
Össze pakoltam a cuccaim és kimentem a szobámból. Csak azt láttam hogy Niall Zoe ajtaja előtt térdel és könyörög neki. Pff , szerelem.
-Sok boldogságot nektek továbbra is! -néztem Niallre kisírt szemekkel.
-Mi volt ez a kiabálás? Csak egy percre mentem el de máris egymásba vesztettek! - jött fel Louis és magához ölelt. Szorosan hozzá bújtam és ő pedig levezett az emeletről.
-Semmi, csak ez a pszichopata barátod egy idióta! -mondtam, majd felvettem a kabátomat.
-És most még is hova akarsz menni? - törölgette meg a szemeim majd egy puszit nyomott az arcomra.
-Elköltözök! De azt senkinek nem mondom meg, hogy hova. -mentem el mellette.
-Költözz hozzám! - fogta meg a karom és vissza húzott  magához. -Szeretném ha minden reggel te lennél az első akit megpillanthatok! - suttogta mosolyogva.
-Sajnálom, de nem. Szia Louis! -pipiskedtem fel hozzá, és egy puszit nyomtam ajkaira.
-Miért nem maradsz velem? Ígérem soha  nem kell Niallékkel találkoznod és senki nem fog bántani, sőt még riporterek se lesznek! - próbálkozott mire én egy aprót bólintottam.
-Rendben. -suttogtam.
-Köszönöm! - ujjongott majd felkapott és megpörgetett a levegőben.
-Nincs mit. -mondtam amikor letett, majd nyögéseket hallottam fentről. -Most csak rosszul hallok, vagy ezek tényleg? -mutogattam.
-Úgy látszik már kibékültek! - vonta meg a vállát nevetve majd megfogta kezem és elvette a cuccaim. -Meglessük őket? - vigyorgott.
-Felőlem. -vontam vállat.
-Vagy inkább undorodsz tőlük? - nevetett majd elkezdett az emelet felé hurcolni.
-Inkább hagyjuk a témát. -osontunk az ajtajuk elé.
-Ok, hagyjuk. - rúgott bele az ajtóba ezzel jelezve hogy még mindig itthon vagyunk. Amikor nagyot csattant az ajtó a hangok elmaradtak és Zoe sikított már csak fel.
-Jézusom. -mondtam fintorogva.
-Nyugi, szerintem már végeztek. - nézett elfancsalodott arccal.
-Mit akartok? -jött ki Zoe lihegve.
-Szerinted ezt itt kell intézni? - csóválta a fejét Louis.
-Én csak elköszönni szerettem volna. -tereltem a témát.
-Elmész? - nézett rám kikerekedett szemekkel. -Ne menj el! - ölelte át egymást a két lány.
-Niall egy kibaszott seggfej! -mondtam.
-Tudom és nagyon sajnálom hogy ilyen veled. Az előbb jól el is beszélgettem vele! - mondta komolyan de Louis elnevette magát rajta.
-Öm, igen, azt hallottuk! -röhögtem el magam én is.
-Zoe, gyere már! - ordibált ki Niall.
-Nagyon vigyázz rá és soha ne hagyjátok el egymást, de nekem most mennem kell. - ölelt meg Zoe majd bement a szobába és annyit hallottunk hogy a lány megint felsikít.
-Holnapután meg nem is beszélnek! -sóhajtottam.
-Ez nem szerelem. - rázta Louis a fejét majd rám nézett és megfogta a kezem.
-Hát nem. -motyogtam. -De nem akarom hogy kihasználja a barátnőmet!
-Pedig azt fogja csinálni, megismétli még párszor a mai napot aztán dobja. - sóhajtott Louis majd lementünk és a csomagjaim bepakoltuk a kocsijába.
-Mindig is tudtam hogy egy seggfej... -indultunk el a házához.

Miért nem lehetünk olyan jóba?

*Zoe szemszöge*

Vissza mentem a házba és egész végig Niall pulcsiját szagolgattam, olyan jó illata van.Egész nap Niallről áradoztam Elnek, aki csak röhögött rajtam.
-Ennyire idegesítő lennék? - nevettem el magam majd fejem ismét a pulcsiba nyomtam.
-Nem, csak bírom hogy egyik percbe nem jön be, utána meg igen. -röhögött El.
-Ez nem igaz! -kaptam fel a fejem majd mérgesen ránéztem. - Fogadjunk én előbb össze jövök Niallel mint te Louissal! - nyújtottam felé a kezem.
-És ki mondta, hogy össze akarok jönni Louissal? -nézett hülyén.
-Leír rólad hogy bejön neked a gyerek! - legyintetem felé. - Ha nyersz beismerem hogy egy lúzer vagyok és azt teszem egy hónapig amit szeretnél, de ha én nyerek neked kell majd mosogatnod minden héten! - vigyorogtam elégedetten.
-Nem fogadok veled! -állt fel.
-Talán félsz hogy veszítesz? - kuncogtam el magam majd én is felálltam. - Louist megkaphatod bármelyik percben, akkor meg mitől félsz?
-Nem, egyáltalán nem tetszik nekem Louis! -vitatott le.
-Akkor teljesen véletlenül csillog a szemed mikor kimondod a nevét? - nevettem el magam majd felvettem a pulcsit és elmentem a telefonomért.
-Zoe Parker! Hogyha valakinek olyat mersz mondani, hogy tetszik nekem Louis, akkor megöllek!!!! -kergetett végig a házon.
-Akkor fogadj velem és nem foglak elmondani senkinek! - ugrottam fel a kanapéra.
-De nem fogok veled fogadni! Nem tetszik Louis! -nézett gyilkos szemekkel.
-És ez mi? - vettem ki az egyik párna alól a naplóját ami tele volt Louis képeivel. -Kedves Naplóm! Ma újból találkoztam Louissal és hozott nekem ajándékot! - olvastam hangosan.
-Zoeeeeeee! -kiabált, majd elvette tőlem a naplóját. 
-Mi ez a kiabálás? -jött be Louis és Niall.
-Éppen El naplóját olvastam! - futottam oda hozzájuk és kuncogva Niall háta mögé bújtam - Meg fog ölni! - nevettem.
-Utállak Zoe! -mondta, majd mérgesen felment.
-Ajaj, most bajban vagyok! - húztam el a számat majd előjöttem a fiúk mögül.

*El szemszöge*

Egész végig fent voltam, majd valaki kopogott... Louis volt az.
-Hé El, nyisd ki kérlek! - könyörgött Louis az ajtón keresztül.
-Hagyj békén! -mondtam.
-Kérlek engedj be! - ütötte az ajtót, majd nagy erőt vettem magamon és kinyitottam neki.
-Mit akarsz? -ültem vissza az ágyamra.
-Csak megkérdezni mi a baj! - ült le ő is mellém.
-Nincs semmi bajom! Ok? -fordultam el.
-Nem úgy vettem észre! - amikor ezt kimondta egy kezet éreztem vállamon.
-Engem az nem érdekel! -álltam fel.
-Te is egy makacs ember vagy! - sóhajtott majd egy ajtó csapódás kíséretében távozott a szobából.
-Szeretlek Louis... -suttogtam, majd fejemet a párnába nyomtam.
-El! - hallottam meg Zoe hangját az ajtó mögül.
-Elmentek már a fiúk? -reménykedtem.
-Louis igen, de Niall még itt van! - mondta az utolsó ember nevét hallkabban.
-Értem. -csuklott el a hangom. Gyere be. -mondtam.
-Niall is jöhet? - kérdezte meg aztán lenyomta az ajtó kilincset.
-Persze. -mondtam.
-Bocs hogy bele olvastam a naplódba - ült le mellém lehajtott fejjel.
-Semmi baj. -mosolyogtam rá. Úgy sem kell már nekem. -dobtam ki a naplót a kukába.
-Am Louis még vár rád! - mondta mosolyogva.
-Nem érdekel Louis! -mondtam mérgesen.
-Pedig őt te nagyon is érdekled! - mondta Niall vigyorogva.
-Niall, nem érdekel! Van még sok lány, ne engem hülyítsen! -mentem le.
-Tudod más lányok megőrülnének azért mert Louis Tomlinson szakított a barátnőjével mert szerelmes belé! - kiabálta Niall.

*Louis szemszöge*

-Te még mindig itt vagy? -jött le mérgesen El.
-Igen, talán bajod van vele? - néztem rá éretlenül. Nem értettem hirtelen mi baja volt, amikor elvittem a kávézóba tök jó fej volt most meg...
-Hogyha te itt vagy, akkor én elmegyek! -vettem fel a táskám.
-Most neked mi a bajod? Mit tettem hogy ennyire haragszol rám? - fogtam meg a karját és a szemeibe néztem.

-Csak hagyj békén, ennyi az egész! -lökte el a kezemet.
-Még ennyire hisztis lányt se láttam mint te - ráztam meg a fejem. - Mi miért nem lehetünk olyan jóba mint Niallék?
-Nem tetszik hogy ilyen vagyok? És amikor neked vannak ilyen kirohanásaid? Akkor azok nem szá... -nem engedtem hogy bejefezze, mert megcsókoltam.
Kezeim a derekára tettem és közel vontam magamhoz. Hosszasan csókoltam és ő se tiltakozott hanem kezeit a nyakam köré csavarta és vissza csókolt.
-Louis! -tolt el. Ezt senki nem tudhatja meg! -mondta, de Niall és Zoe ott álltak mellettünk lesokkolva.
-Hát most már késő szépség! - simítottam végig az arcát és még egy puszit nyomtam a homlokára.
Nem mondott semmit, csak megfogta a cuccait, majd elviharzott otthonról.
-El, várj meg! - kaptam fel a kabátom majd gyorsan utána futottam. Megálltam mellette és összekulcsoltam az ujjainkat, furcsa volt mert nem rántotta el a kezét. Azt hittem mérges lesz.

*El szemszöge*

Nem akartam veszekedni, ezért inkább hagytam hogy azt csináljon, amit akar.
Bár bevallom jól esett hogy a kezemet fogta és hogy az előbb megcsókolt. Olyan édes fiú mikor így viselkedik.
-Louis, nekünk ezt nem kellene... -engedtem el a kezét.
-De most miért? - nézett rám azokkal a gyönyörű szemeivel majd lenézett a kezeinkre amik elváltak egymástól.
-Mert te híres vagy, én pedig csak egy átlagos lány! Nem szeretnék minden nap úgy járkálni az utcán, hogy közben fotóznak. -néztem egész végig a szemeibe.
-Hát nem is kell úgy mászkálnod az utcán, megígérem senki nem fog fényképezni! - fogta meg ismét a kezem.
-Nem Louis... maradjunk inkább csak barátok! Olyanok mint Niall és Zoe. -engedtem el újra a kezét.
-Barátság kicsit többel? - mutatta az ujjaival a kicsit majd reménykedve nézett rám.
-Azaz, barátság extrákkal? -néztem rá.
-Hát valami olyasmi! - vonta meg a vállát majd egy vigyort villantott felém.
-Felőlem... -sóhajtottam, majd leültem egy padra, ugyanis a parkban kötöttünk ki.
-De ha nem akarod nem, csak egy ötlet volt! - ült le mellém majd kezét a kezemre rakta.
-Nekem aztán mindegy. -rántottam meg a vállam.
-Csak tudod nem bírnám ki hogy itt vagy a közelembe és nem nyúlhatok hozzád vagy nem csókolhatlak meg! - suttogta közel az arcomhoz majd megint megcsókolt.
-Csak tudod nem bírnám ki hogy itt vagy a közelembe és nem nyúlhatok hozzád vagy nem csókolhatlak meg! - suttogta közel az arcomhoz majd megint megcsókolt.

*Niall szemszöge*

-Most akkor együtt vannak? -kérdeztem Zoet.
-Hát ez egy igen jó kérdés. - sóhajtott majd felült a konyha pultra.
-Te nem akarsz egy szexi ír pasit? -röhögtem.
-Haha, vicces próbálkozás Niall! - nevette el ő is magát.
-Haha, tudom. -kacsintottam, és egy puszit nyomtam az arcára.
-Vicces vagy! - mosolygott majd kezét oda rakta ahol megpusziltam.
-Mondták már. -kaptam a vállamra.
-Most meg mi a fenét csinálsz? - kapaszkodott a vállamba és lábait a mellkasom körécsavarta.
-Fogalmam sincs. -röhögtem, majd kivittem a medencéhez.
-Ne hogy bele merj dobni mert akkor megfojtalak! - sikított de engem kicsit se zavart.
-Szia Zoe. -röhögtem, majd a medencébe dobtam.
-Niall James Horan! - mondta mérgesen a teljes nevem mikor felbukkant a vízből.
-Igen bébi? -röhögtem.
-Haragszom rád! - mászott ki a medencéből majd kifeküdt az egyik nap ágyra a vízes ruháival együtt.
-Az nem baj. -feküdtem mellé, majd tovább napoztunk.
Nem szólt semmit, elhajtotta a fejét és elment mellőlem. Ledobta a vízes ruháit majd kirakta a szárogatóra és bement a lakásba.

*Louis szemszöge*

-Sziasztok! -jelent meg Liam,Zayn és Harry.
-Na már csak ez kellett. -motyogtam majd fejem lehajtottam és nem néztem rájuk.
-Na én asszem megyek. -akart felállni El, de nem engedtem.
-Várj meg, én is megyek! - álltam fel én is majd megfogtam El kezét és magam után húztam.
-Mi is jövünk! -jöttek utánunk libasorba a fiúk.
-Nem fiúk, ti nem jöttök! - néztem rájuk mérgesen és próbáltam vetetni velük a lapot hogy lekopjanak.
-De jövünk Louis, máskor is tudtok romantikázni! -vágta rá Harry, amin El elröhögte magát.
-De szeretnék kettesben lenni vele! - mutattam Elre mire neki az egész arca tiszta piros lett.
-Nem érdekel! -jöttek folyamatosan utánunk.
-Mennyire vagy gyors futó? - mosolyogtam Elre majd megszorítottam a kezét.
-Hiába próbálsz menekülni, úgyis jönnek velünk! -mondta El.
-Álljatok már le fiúk! - kiabáltam rájuk mire ők kicsit megszeppenve léptek egyet hátra.
-Louis, nyugi! -szorította meg a kezemet El.
-Jó most már nyugodt vagyok. - fordítottam hátat a fiúknak majd elvezettem onnan Elt.
-Rendben. -mentünk haza.
Vissza mentünk El házához, nagy csend volt. Se Niall se Zoe nem találtuk a nappaliba.
-Gyere! -húzott fel El Zoe szobája elé, majd amikor benyitottunk, annyit láttunk hogy Niall és Zoe szó szerint "falják" egymást.
-Khm.. - köszörültem meg a torkom majd mind ketten felkapták a fejüket. Talán ha nem vettük volna észre őket még tovább is eljuthattak volna mint egy csók.
-Zoe szerelmes Niallbe! -kiabált folyamatosan El, és elkezdett futni Zoe elől.
-Most meg halsz! - pattant fel Zoe Niall öléből és elkezdett futni utána.
-Mostmár ne tagadd! -futkároztak a házba.
-Te meg Louisba vagy szerelmes! - kiabálta Zoe mire én erre a kijelentésre csak elnevettem magam.
-Nem vagyok szerelmes Louisba! Csak barátok vagyunk. De ti, ti már ennyiből házastársak is lehettek. -kiabált El.
-Téged is megcsókolt Louis és barátok vagytok, engem is csak megcsókolt! - mondta Zoe miközben próbált elkapni Elt aki mögém bújt el.
-Hát az nem csak egy szimpla csók volt. -röhögtünk Ellel.
-Hagyjatok már békén, akkor nem nyúlok többet Niallhöz! - mondta mérgesen majd a szobájába viharzott.
-Zoe! -futott utána El.
-Ne csináld ezt szöszike! - mentem én is utánuk.
-Zoe, nem úgy értettük! -álltunk meg az ajtóba.
-Jó, én meg így értettem. Küldjétek haza Niallt! - kiabált ki.

*El szemszöge*

-Sziasztok. -köszönt el tőlünk szomorúan Niall. Ja, és köszönöm El, ezt neked köszönhetem! -fintorgott rám Niall, mire én bementem a szobámba, és bezárkóztam

Az ajándék.

*El szemszöge*
A próbán elég feltűnően néztem az egyik srácot, azt hiszem Louis a  neve. De ő a barátnőjével volt elfoglalva, Eleanorral. Próbáltam róla levenni a szemem, de nem ment. Nagyon jól nézett ki.Egyszer csak felém fordult és végig mért a szemeivel valakit. Nem tudtam eldönteni hogy  most én rám néz vagy a mögöttem álló többi balettos lányokat vizslatja. A lényeg az volt hogy ahogy felém/feléjük nézett én teljesen zavarba jöttem.
Elfordítottam a fejemet, de egy aprócska mosoly jelent meg az arcomon. Mikor vége lett a próbának, éppen az öltözőből sétáltam ki, amikor beleütköztem valakibe. Ő volt az...
-Öm, elnézést...  -néztem fel rá.
-Igazán semmi baj! - vetette felém szerintem a legszexibb mosolyát majd arrébb állt és úriember módjára kinyitotta nekem az öltöző ajtaját. Azt hittem ott olvadok el.
-Köszönöm. -mosolyogtam rá, majd elhagytam az öltözőt.
-Várj, mivel fellöktelek ezért szeretnélek meghívni kávézni! - mosolygott rám.
-Öm, rendben, miért ne. -bólintottam.
-Akkor menjünk! - ragadta meg a karom és a kijárat felé húzott.
-Megyek! -mentem utána. De várj. És a barátnőd? -kérdeztem.
-Ő már haza ment, és különben is mi baj lenne belőle ha elmennénk egy kávéra! - vonta meg a vállát.
-Hát rendben. -mentünk a kávézóba.
-Na és mit kérsz? - kérdezte miközben leültünk a legeldugottabb részre a kávézóban.
-Öm, egy tejes kávét. -mondtam.
-Két tejes kávét és egy browniet! - mondta Louis a pincérnőnek aki felvette a rendelésünket majd el is tűnt hogy kihozza őket.
-Amúgy El vagyok. -néztem fel rá, majd láttam hogy kikerekedtek a szemei. Gondolom azért, mert a barátnőjét is így hívják.
-Oh milyen véletlen! - nevette el magát majd felém nyújtotta a kezét. - Én meg Louis vagyok! - mosolygott megint azzal az elképesztő mosolyával.
-Tudom. -nevettem el magam, majd kezet fogtam vele. A kávézóban rengeteget beszéltünk, és jobban megismerkedtünk.
-Kérsz a sütiből? - kérdezte meg egy idő után mikor már talán csak két falat maradt.
-Nem köszönöm. -nevettem el magam, majd felálltam.
-Őm... - kezdett el valamit motyogni.- Esetleg elkérhetném a telefon számodat? - nyújtotta felém az Iphoneját.
-Sajnálom, nem kezdek olyan fiúkkal, akiknek barátnőjük van. De azért köszönöm hogy elhoztál, jól éreztem magam. -vettem fel a táskám.
-Miért az kikezdésnek számít hogy ha elkérem a számod? - nézett rám értetlenül. - De legyen, akkor szia! - intett felém és kiviharzott a kávézóból.
-Szia. -remegtem bele, amikor becsapta előttem az ajtót. Nyeltem egyet, majd kifizettem a rendelést, és elhagytam a kávézót.
Hát ez is egy jó kis kávézás volt. Akivel jöttem úgy tűnt el mint ahogy feltűnt az öltözőbe.Hazafelé sétáltam, amikor megláttam őket a parkban. Amikor rám néztek nagyon elkezdtek röhögni, de nem értettem hogy miért.Inkább tovább sétáltam míg haza nem értem. Otthon nem volt senki se , gondoltam Zoe elment azzal a szöszkével valahova.
*Niall szemszöge*
-Nagyon ügyes voltál! -mosolyogtam rá, amikor végeztünk.
-Csak jó volt a tanárom! -  nézett fel rám azzal a gyönyörű kék szemeivel majd letette a gitárom.
-Holnap is megismételjük? -néztem őt csillogó szemekkel.
-Á, azért ennyire nem akarok megtanulni gitározni! - nevette el magát ami kicsit rosszul esett.
-Rendben... -vettem fel a gitáromat.
-Akkor majd holnap! - állt fel ő is és elment a kottáiért hogy összeszedje őket.
-Hazavigyelek? -kérdeztem.
-Igen, az jó lenne! Nem szeretek gyalogolni! - vallotta be őszintén majd vállára kapta a táskáját.
-Oké. -mentünk a kocsimhoz.
-Szép kocsi! - nézte végig  a kocsimat majd mellém állt és felnézett rám. - Nem lesz belőle gond hogy haza viszel?
-Miért lenne gond? -nyitottam ki a kocsiajtót.
-Hát te vagy a nagy Niall Horan, egy igazi  popsztárocska! - közölte ezt úgy mintha a világ legnagyobb gondja lenne.
-És? Csak munkatársak vagyunk. Senki nem mondja meg hogy mit csináljak! -ültem a volán mögé.
-Ja, tényleg! Igazad van! - sóhajtott fel majd beült mellém és rám se nézett.
Nem szóltam semmit, csak elindítottam a kocsit. Egész út közben amikor csak tudtam őt néztem. Próbáltam nem feltűnő lenni de nem nagyon ment.
Amikor odaértünk kinyitottam a kocsiajtót neki.
-Köszönöm szépen! - mosolygott fel rám. -akkor holnap! - sétáltunk el teljesen az ajtójáig.
-Ki az a lány? -mutattam nevetve egy vöröses hajú lányra, aki az ablakból vigyorogva nézett minket.
-El, a legjobb barátnőm! - mondta mosolyogva majd felintett a lánynak. -Gyere, bemutatlak ! -ragadta meg a kezem.
-Oh értem. -mentünk be a házba.
-El! - kiabálta el magát majd a kis vörös letrappolt az emeletről.
-Oh, tehát itt a gerlepár. -vigyorgott a vöröske.
-Szerintem nagyon félre értesz valamit! - mondta Zoe és láttam kicsit kínos neki a helyzet.
-Nem, semmit nem értek félre. Tudom hogy bejön neked a szöszke! -vigyorgott Zoera El, és nekem nevetnem kellett.
-Kussolj már be, El! - és a kis szöszke megtámadta a vöröset . Befogta a száját és magyarázkodni kezdett.
*El szemszöge*
Zoe kezébe haraptam, mire ő elengedett.
-Most csak zavarba van, de elmenne veled bárhova. -röhögtem.
-Mekkora egy seggfej vagy! - mondta Zoe és a pólóba kezdte törölgetni a nyálas kezét.
-És Niall, elárulom hogy bejössz Zoenak! -kacsintottam.
-Na jó szerintem sok volt a hajfesték az agyadnak! - kezdett a lépcső felé tolni.
-Niall, sok sikert! -kiabáltam Niallnek. Néha kicsit hisztis! -kiabáltam.
-Jól van El, elég volt! - majd felvitt az emeletre és bementünk a szobámba. -Te meg vagy húzatva?
-Jaj Zoe. Tudod hogy hülyéskedek... de te mindent komolyan veszel! -tettem csípőre a kezeimet.
-Most már minden esélyem elrontottad nála! - dőlt neki a falnak majd lecsúszott a földre.
-Hát te hülye vagy! Hiszen látszik rajta hogy fülig szerelmes beléd! -mondtam.
-Ahj, nem tudom ! -sóhajtott egy hatalmasat . - Olyan nehéz megfejteni!
-Öhm, én asszem megyek. -nyitott be a szöszke.
-Ok, szia! - kezelte le úgy Zoe hogy még rá se nézett.
*Niall szemszöge*
-Sziasztok... -köszöntem el a lányoktól, majd becsuktam magam mögött az ajtót.
Szarul esett, hogy ennyire nem érdeklem Zoet. Nekem nagyon tetszik. De ha nem, hát nem. Ez az ő döntése, nem akarom befolyásolni. Csak egyszerűen ne legyen velem ilyen.
Egyszer kedves, majd átvált bunkóvá.  Nem értem...
Mikor kiértem a kocsihoz valaki csattogását hallottam meg. Zoe futott le hozzám már úgy véltem hogy a pizsamájába. Szegény annyira futott hogy a karjaimba végezte.
-Mi történt Zoe? -néztem rá.
-Csak elakartam köszönni! - mosolygott rám majd levette magáról a kezeim.
-Öhm, szia. -mosolyodtam el.
-Akkor holnap! - húzta össze magán a pulcsiját. Ebből a tettéből tudtam hogy fázik ezért közelebb léptem hozzá és megöleltem.
-Tessék! -vettem le a pulcsimat, majd ráadtam.
-Köszi de már úgy is bemegyek! - próbálta levenni a pulcsim de én nem engedtem.
-Mostantól  a tied! -adtam az arcára egy puszit, majd a kocsiba ültem.
-K-Köszönöm! - dadogott össze- vissza , olyan édes volt.
-Nincs mit. -nevettem, majd elhajtottam.
*Louis szemszöge*
Másnap reggel újra elmentem a táncstúdióba, hogy bocsánatot kérjek tőle. Még csokit, és virágot is vittem neki.Megláttam hogy az egyik rúdnál nyújtott és készült a balett órára. Odamentem hozzá és hátulról pedig megijesztettem.
-Louis! -ugrott meg. Te mit keresel itt? -nézett rám.
-Hoztam neked békítő ajándékot! - adtam oda a kezébe és szorosan átöleltem.
-Köszönöm. -mondta. Itt maradsz, vagy elmész? -nézett rám.
-Itt maradok! - jelentettem ki majd végig simítottam a karját. -De ameddig táncolsz én leülök! - mutattam az egyik székre ami gondolom a vendégeknek volt fen tartva.
-Rendben. -mondta, majd felment  a színpadra a többi balett táncoshoz.
Egész végig mosolyogva néztem őt és még csak egy percre se vettem le róla a szemem. Olyan jól táncol, szerintem ő volt a legjobb az összes többi közül.
-Öm, elmegyek átöltözni! -jött oda hozzám, amikor végeztek.
-Ok, én megvárlak itt! Még szeretnék veled beszélgetni! - mosolyogtam rá majd felálltam a székből.
-Öm, de én még énekelni is megyek... -mondta, majd félve felnézett rám.
-Te énekelsz? - néztem rá csodálkozva hogy mennyire sok oldalú.
-Igen... -majd lehajtotta a fejét. Esetleg meghallgatod? -nézett rám csillogó szemekkel.
-Igen, meghallgatom! - emeltem fel a fejét az állánál fogva és szemeibe néztem.
-Akkor gyere! -ragadta meg a kezemet, majd egy stúdió szerű szobába húzott.
-Oh, anyám! - néztem körbe tátott szájal. - Még a One Directionnek sincs ilyen profi stúdiója!
-Azt azért nem hinném. -nevette el magát, majd a mikrofon mögé állt.
-És mit fogunk hallani? - ültem le megint egy székre és felmosolyogtam rá.
-Csak hallgasd! -mondta, majd énekelni kezdett. (zene: katt)
Csak tátott szájjal néztem ahogy énekelt, gyönyörű volt és csodálatos.
-Remélem hogy tetszett! -jött ki hozzám mosolyogva.
-Csodálatos volt! - néztem még mindig tátott szájjal.
-Annak örülök. -nevetett, majd becsukta a számat.
-Őm bocsánat! - dörzsöltem meg az állam ahol hozzám ért.
-Semmi baj... -mondta, majd kiment.
-Várj, most hová mész? - kocogtam  utána.
-Átöltözni. -ment az öltözőbe.
-Ok, értem - álltam meg az öltöző előtt és megvártam őt.
-Itt vagyok. -jött vissza rengeteg cuccal a kezébe.
-Mi ez a sok cucc? - néztem végig rajta majd kivettem a kezeiből.
-Semmi. -vette vissza a cuccokat.
-Viszem őket! - jelentettem ki majd megint elvettem tőle.
-Nem kell! -vette vissza újra.
-Elképesztő egy lány vagy! - néztem rá csodálkozva.
-Miért is? -tettem csípőre a kezemet.
-Énekelsz, táncolsz, éled az életed mind ezt úgy hogy egy gyönyörű lány vagy! - léptem hozzá közelebb.
-Öm, oké. -nézett fel rám.

Hatással van rám.

Hello, hát meghoztuk az első részt, reméljük tetszik. Kérünk hagy valami jelet magad után hogy tetszett vagy olvastad és ha kíváncsi vagy a sztori folytatására iratkozz fel:)

*El szemszöge*

Szó szerint kiestem az ágyamból, amikor megszólalt az ébresztőórám. Nagy nehezen felálltam, majd a konyhába mentem.
-Jó reggelt! -ijesztettem meg Zoe-t.
-Jézusom El, a frászt hoztad rám! - szedegette össze a csésze darabjait,amit ijedtségébe dobott el.
-Bocsánat! -röhögtem el magam.- Mi a reggeli? -kérdeztem.
-Őm, egy kis pirítós meg fánkot hoztam a pékségből. - válaszolt a barátnőm miközben a pirítósokat kapkodta ki a kenyérpirítóból. 
-Meleg, meleg, meleg! - sikított miközben a kenyereket a tányéromra dobálta
.-Nyugi van. -röhögtem el magam.- Mit csinálunk ma? -kérdeztem.
-Hát én megyek dolgozni, mert jön egy fiú aki gitárral fog kísérni.Nektek meg próbátok lesz a nagy fellépésre! - ült le mellém Zoe kezében egy tányérral amin egy fánk csücsült.
-Hm, akkor lehet hogy új tag lesz a házban? -húzogattam a szemöldököm. -Amúgy minket meg egy fiúbanda, valami One Direction jön megnézni, de csak négyen jönnek. -haraptam bele az egyik pirítósba.
-Igen mert az egyik engem fog kísérni, mint már említettem is .- adott bölcs választ az én barátnőm.- És semmiképpen nem jönnék össze egyik taggal se! Bevallom van egy pár helyes de nem bírnám a hírnévvel járó dolgokat!
-Hát én azért kíváncsi vagyok rájuk. -mondtam.- De én most megyek öltözni - álltam fel.- Neked meg sok szerencsét! -öleltem át.
-Nagyon szépen köszönöm, majd hívlak mi volt a próbán. - mondta mosolyogva a barátnőm majd mikor elvette előlem a tányért felmentem gyorsan öltözni.Gyorsan felöltöztem majd összepakoltam a cuccaimat.
-Én megyek! -szóltam Zoenak.
-Várj meg, én is megyek! - szólalt meg a barátnőm majd letipegett szobájából.
-Mehetünk? -néztem rá. 
-Persze, mehetünk! - mondta majd felkapta a reggelizős asztalról a kottáit és táskájába süllyesztette. Leemeltem a kulcsokat majd becsuktam az ajtót magunk mögött és bezártam.

***

-Na tényleg sok szerencsét! -álltunk meg az épület előtt. -Majd hívlak hogy mi volt.-öleltem át.
-Hát nem akarok majd besülni, kiderítettem ki fog kísérni! Az a szőke hajú! - és miközben ezt elmondta szemei csillogni kezdtek.
-Húú, valaki szerelmes. -vigyorogtam.- Na de nekem mennem kell, mert el fogok késni! -mondtam.
-Ezért még kapsz otthon! - kiabált utánam majd mit sem törődve a figyelmeztetéssel fordultam be a sarkon és egyenesen a tánc stúdióba mentem.Amikor a stúdióba értem mindenhol rajongó volt, és alig lehetett bejutni. Mikor sikerült, a többiekhez mentem, de ők a srácokkal voltak elfoglalva, ezért elmentem átöltözni.


*Zoe szemszöge*

Végigsétáltam a folyosón ahol halk gitár szót hallottam majd beléptem abba a szobába ahol a zongorám volt. Egy szőke hajú fiút pillantottam meg amint a gitárját hangolta.


*Niall szemszöge*

Amikor felpillantottam, egy gyönyörű szőke hajú lányt pillantottam meg előttem. Elmosolyodtam, majd felálltam.
-Niall Horan! -mutatkoztam be mosolyogva.
-Zoe Parker!- mosolyodott el ő is majd a zongorához ment és lerakta a kottáit, és helyet foglalt a hangszer mellett.
-Gyönyörű név. -néztem őt mosolyogva. És mostantól együtt fogunk dolgozni. -ültem vissza a helyemre.
-Köszönöm! - próbált elintézni és inkább a kottákra figyelni, de nagyon nem ment neki ahogy láttam.Amikor láttam hogy nem nagyon tetszik neki, hogy beszélgetni szeretnék vele, inkább visszafordultam, majd felvettem a gitáromat. Leültem a szoba egyik sarkába, majd halkan gitározni kezdtem. Lassan gitároztam majd csak azt vettem észre hogy a zongora abba maradt és Zoe engem kezdett nézni. Kék szemei ragyogtak a tisztaságtól amilyen csodálattal nézett rám. Elmosolyodtam, majd énekelni kezdtem. Zoe persze elpirult, és elfordította a fejét, de láttam hogy mosolyra húzódott a szája. Újra a kották között kezdett keresni, majd zongorázni kezdte azt amit énekeltem. Ő zongorázott én énekeltem. Felálltam a székemből és oda sétáltam hozzá. Együtt szólt a két hangszer, amin újra mosolyognom kellett.
-Nagyon jól játszol! -mosolyogtam rá, amikor befejeztük a 'duettet'.
-Köszönöm, te pedig gyönyörűen énekelsz! - mosolygott rám a lány és kecses ujjait végig húzta a zongora billentyűijein.
-Köszönöm. -mosolyogtam.- Esetleg fellépés után nem jönnél el velem valahova? Jobban megakarlak ismerni! -mondtam.
-Őm, nem hiszem hogy nekünk bárhova is el kellene mennünk! - rázta a fejét Zoe. Ettől a mondattól teljesen csalódott lettem és szomorú.

-Értem. -bólintottam, majd visszaültem a földre, és újból gitározni kezdtem. Szomorú voltam a visszautasítástól, hisz még nem sokan tették ezt velem. De ő más volt, teljesen más volt. Ezután inkább nem néztem rá, nem akartam felbosszantani őt. Én tényleg megakarom ismerni Zoet. Még egy lány sem volt ilyen hatással rám mint ő. Lassan felállt a székéről és odajött hozzám majd leült velem szembe és a gitáromat kezdte nézni.
-Tetszik? - kérdeztem.Bólintott egyet, mire én a kezébe adtam a hangszert. 
-Nyugodtan nézd meg. -mondtam.
-Mindig is megakartam tanulni gitározni! -jelentette ki majd ujjait végighúzta a húrokon.
-Megtanítsalak? -néztem rá.
-Ühüm!- válaszolt egyszerűen.
-Rendben. -ültem be mögé, majd tanítani kezdtem.

Prológus

Zoe és El már kiskoruk óta legjobb barátnők. Zoe zongorista, El pedig táncos. Minden átlagos az életükben, egészen addig amíg meg nem jelenik két fiú, akik híres énekesek. Louis Tomlinsonról és Niall Horanról van szó. Lassacskán mindegyikőjüknek szorosabbá válik a kapcsolatuk, és ebből még szerelem is lehet? A fiúk az éneklést, vagy a szerelmet válasszák? Lassacskán minden kiderül.