Téged szeretlek a legjobban!

-Hát ezt nem hiszem el! - csattantam ki mikor már nem tudtam tovább nézni őket.
-Oh, szia El! -mosolygott rám Louis, és láttam hogy Eleanor mellett tényleg boldog, és őszinte mosolya volt.
-Azt hiszem hogy nekem itt semmi keresni valóm nincs.. - hajtottam le a fejem majd felfutottam az emeletre.
Gyorsan elővettem a bőröndjeimet és mindent összepakoltam bele. Nagyon rossz érzés volt hogy tegnap még nekem mondta hogy 'szeretlek'. De mindegy, ezt már megszoktam. Nem tudtam visszatartani a sírást, muszáj volt sírnom.
Zokogva pakoltam össze cuccaim. Ráadásul azt hittem majd jön Louis magyarázkodni de nem tette, bár jobb is semmi szükségem hogy holmi hazugságokat dörgöljön az orrom alá.
-További jó szórakozást! -mentem le kisírt szemekkel.
-El, most még is hová mész? - ugrott fel Louis.
-Semmi közöd hozzá Louis. -tartottam vissza a sírást.
-De hiszen azt mondtad itt maradsz! - fogta meg a karom majd vissza húzott.
-Az lehet, de átvertél! Úgy mint a többi fiú! -szöktek könnyek a szemembe.
-Miért is vertelek át? Tudtommal még nem járunk! - vonta meg a vállait.
-Igen, ez így van. Sajnálom ha én nem voltam neked elég jó. -mentem ki az ajtón.
Nem is jött utánam, szemétláda. Kisétáltam a lakás kertjéből és próbáltam haza indulni. Hátranéztem, de senkit sem láttam. A sírás újra előtört belőlem, majd elindultam, hátha kitalálok az erdőből.
*Louis szemszöge* 
Miután mind a két El haza ment, átmentem a fiúkhoz hogy megbeszéljük azt a papírt. Most már nem érdekelt El, többet inkább nem megyek sehova, ahol ő van. Nem tudom hogy most mit érzek ki iránt. Vagyis..szeretem Elt. De viszont Zoe ott volt és eléggé lekiabálta a fejem. Szépen nyugodtan közöltem Niallel hogy azonnal tüntesse el a csaját vagy én fogom kidobni a lakásból, de annak nem lesz nagy köszönete.
-Zoe, nyugodj meg! -nyugtatta Niall Zoet.
-Elárulom neked Zoe, Niall nem szeret téged! - mondtam az arcába majd Harry mellé ültem.
-Te ezt mégis honnan szeded? -nézett Niall idegesen.
-Zoen kívül még legalább hat csajod van! - sóhajtottam fel.
-Úristen hallod, én nem te vagyok. Szegény Elt is kihasználtad! -mondta.
-Nem tudom kik feküdtek le az első alkalommal mikor kettesben maradtatok, ha nem nyitottunk volna rátok lehet felcsináltad volna! - forgattam a szemeim majd kitessékeltem Zoet a lakásból.
-Egy utolsó seggfej vagy Louis! -kiabált Zoe.
-Ok, nem nagyon érdekel! - vontam meg a vállam.
-Sziasztok, Zoe itt van? -jelent meg El.
-Nem, már Louis kirakta! - dühöngött Niall.
-Na már csak te hiányoztál! -néztem Elre.
-Niall, Zoe még vissza jön? - fordult El a hisztis gyerekhez.
-Nem hiszem. -mondta Niall.
-Hála istennek, hogy nem jön vissza! - sóhajtottam fel majd felmentem a régi szobámba.
-Csicska! -kiabált utánam Niall.
-Gyökér! - kiabáltam vissza.
Felmentem a fürdőbe, majd a tükör elé álltam. Lentről még hallottam ahogy átkoznak engem, de nem nagyon érdekelt. Egyszer csak megpillantottam Elt, aki az ajtóból nézett.
-Sajnálom.. - suttogtam majd lehajtottam a fejem.
-Semmi baj. -motyogta, majd mellém állt. -Elmondod hogy miért hazudtál nekem? -nézett fel rám.
-Erre a választ még magam se nagyon tudom. - néztem rá.
-Miért mondtad nekem azt hogy szeretsz, amikor ez nem is igaz? -láttam hogy könnyek gyűltek a szemébe.
-Mert én tényleg szeretlek! - suttogtam és éreztem én is sírni kezdek attól hogy látom őt sírni.
-Akkor nem engedted volna hogy eljöjjek, és nem kerestél volna mást! -kezdett sírni.
-Nem is engedem soha többet, és nem szívesen voltam Eleanorral. Csak a szerződés miatt van ez.. - sóhajtottam.
-De mégis milyen szerződés? Mondd már el! -kérte sírva.
-Van egy szerződés ami szerint nem szabad addig szakítanom El-el míg az a szerződés lejár.. - sóhajtottam.
-És ez mégis meddig tart? -értetlenkedett.
-Már csak 2 hónap.! - biztattam majd megfogtam a kezeit.
-Csak? -engedte el a kezem.
-Addig csak az utcán kell vele mutatkoznom, otthon pedig veled lehetek! - suttogtam.
-Komolyan 2 lánnyal akarsz lenni? -hátrált.
-Az egyiket már nem szeretem! - ráztam meg a fejem.
-Tudom hogy nem szeretsz! -ment ki.
-Nem, ez nem igaz! - futottam utána. - Téged szeretlek a legjobban!
-Ezt már nem vesze... -nem hagytam hogy befejezze, inkább megcsókoltam.
Kezeim az arcára helyeztem és úgy csókoltam tovább az ajkait. Nem tolt el sőt még viszonozta is. Kezeit a nyakam köré csavarta, majd közelebb húzott magához, amíg testünk teljesen összeért. Lábait a derekam köré csavartam és felkaptam az ölembe. Csókolózás közben besétáltam vele a szobámba. Bezártam az ajtót, majd az ágyra "dobtam".
-Szeretlek, értsd meg kérlek! - sétáltam az ágyhoz.
-Én is szeretlek... -mondta.
*Niall szemszöge*
Egész nap otthon ültem és Zoet hívogattam de nem vette fel, se azt üzenetekre nem válaszolt.
-"Kicsim, vedd már fel!" -írtam neki.
-"Bocs hogy nem vettem fel, a tengerparton vagyok és éppen a tengerben voltam." -válaszolt.
-"5 perc, és ott vagyok!" -indultam a partra.
Végig sétáltam az utcákon míg el nem értem a partot. Végig néztem az egészet míg meg nem találtam Zoet egy pálma fa alatt napozni.
-Szia kicsim! -futottam oda hozzá.
-Hello. - ült fel a törölközőről kicsit kómásan.
-Leülhetek? -lihegtem.
-Persze! - mosolygott majd arrébb csúszott helyet szorítva nekem.
-Köszönöm. -ültem le.
-Bocs hogy eltűntem, csak Tye elhívott a standra! - mutatott egy fiúra aki felénk jött.
-Ő ki? -néztem szúrós szemekkel a srácot.
-Az egyik régi barátom! - mondta Zoe mire átölelték egymást.
-Értem. -motyogtam.
-Jöttök a vízbe? - fogtam meg Niall kezét.
-Aha. -mentünk a vízbe.
-Mi a baj? - jött oda hozzám Zoe.
-Semmi. -motyogtam, majd bólintott egyet, és vissza is ment ahhoz a fiúhoz. Igazából az volt a baj, hogy egész végig azzal a fiúval volt, engem meg egyedül hagyott. Ezek ott jól el voltak a tengerbe és így inkább úgy döntöttem hogy vissza megyek a törölközőkhöz. Már vagy 2 órája egyedül ültem kint, ezért kicsit elmentem sétálni. Sétálás közben két kezet éreztem meg a derekamon ami nem hagyta hogy tovább menjek. a kezek tulajdonosától kaptam egy puszit is a hátamra.
-Zoe? -fordultam hátra.
-Igen! - mosolygott rám.
-Azt hittem hogy nem akarsz velem lenni... -motyogtam.
-Én csak veled akarok lenni! - mosolygott még mindig olyan gyönyörűen.
-Biztosan? -fogtam meg a kezeit.
-Teljesen biztos! - kulcsolta össze ujjainkat.
-Rendben -csókoltam meg.
-Menjünk vissza! - mutatott a partra.
-Ok. -mentünk vissza a partra, ahol megjelentek a többiek.
-Azt hiszem én inkább haza megyek! - suttogta a fülembe Zoe.
-Nem, itt maradsz! -húztam magamhoz.
-Ne csináld ezt! - rángatta el a kezét és eltolt magától.
-Kicsim, mi a baj? El is itt van! -mutattam a barátnőjére.
-De Louissal van, és én őt utálom!  - motyogta nekem.
-Ne félj, megvédlek! -öleltem magamhoz.
-Nem arról van szó! - sóhajtotta és megint eltolt.
-Akkor miről? -kérdeztem.
-Csak nem akarok egy társaságba lenni velük! - forgatta a szemeit.
-Akkor gyere. -kezdtünk sétálni.
-Merre megyünk? - vettem fel a táskám.
-Nem tudom. -mondtam.
Menjünk haza! - suttogta fáradtan, vágyakozva nézett rám és könyörgött azért mert otthon akar lenni.
-Rendben bébi, megyünk. -fogtam meg a kezét, és elindultunk haza.